2018. november 14., szerda

Baráth Viktória: Az ​igazság nyomában


Az Egy év Rómában című regény olvasása után azt írtam az értékelésemben, hogy Viki újragondolja a romantikus regények fogalmát. Ez a kijelentésem még most is érvényes. Az igazság nyomában egy rendkívüli történet a maga zsánerében.

Fülszöveg:

"Perzselő ​hangulat a tárgyalóteremben

Hannah Jones, a harmincas évei közepén járó fiatal nő a miami ügyészségen dolgozik. Egy múltbéli botlása miatt a főnöke csak gyakornoki feladatokat bíz rá, ám amikor a férfi lányát megerőszakolják, Hannah kap egy lehetőséget, hogy ügyészként vehessen részt a vád képviseletében. Hajtja a bizonyítási vágy, és vissza akarja szerezni régi pozícióját, ezért vállalja a feladatot. Csak a karrierjével akar foglalkozni, mert tudja, ezúttal nem hibázhat.

Az elhatározásnak azonban keresztbe tesz Max, a jóképű szomszédfiú, aki randira hívja Hannah-t. Látszólag minden tökéletesen alakul, az ügy jól halad, a bizonyítékok egyértelműek, és Max-szel is egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Azonban a lány lassan rádöbben, hogy semmi és senki sem az, aminek látszik...

Mennyire homályosítják el az ítélőképességünket a személyes érzelmeink? Elfeledtetheti a perzselő szenvedély a hazugságokat? Képesek vagyunk feladni saját elveinket egy magasabb cél érdekében?"

Az én kedvenc Baráth Viktória-regényem A főnök. Amikor megjelenik egy-egy új könyve, mindig azt várom, hogy vajon avathatok-e új kedvencet. Eddig még nem sikerült. Na nem azért, mert nem ragadtak magukkal, egyszerűen csak A főnök áll hozzám a legközelebb.

Bevallom, elég sok gondolat van a fejemben, és viszonylag nehéz rendszereznem őket. Fogalmam sincs, honnan kezdjem az értékelést, mert az érzéseim elég ambivalensek. Először talán magáról a központi témáról ejtenék néhány szót.


Nagyon tetszett a regény felosztása, és hogy bepillantást nyerhettünk az ügyvédek és ügyészek életébe. Azok voltak a kedvenc jeleneteim, amikor Hannah és Jason egymásnak feszültek a tárgyalóteremben. Talán meglepő lesz, amit mondani fogok, de nem a köztük lévő szikra hozott lázba, sokkal inkább az igazságszolgáltatás működése. Úgy éreztem, a könyv ezeknél a jeleneteknél pörög a legjobban. Ilyenkor sikerült úgy beszippantania, hogy repült velem az idő. Ám voltak olyan részek, amelyeknél szó szerint kivetett magából a történet. Akkor picit unatkoztam.

Következzenek a fordulatok. Olyan zseniálisan oldotta meg az írónő, ahogy csak kevesen képesek. Sok mindent meg tudtam előre jósolni, ám néhány dolog nekem is rejtély maradt. És én szeretem az olyan könyveket, amelyek meg tudnak lepni.

"Ilyenek az emberek. Mind csak a saját hasznát hajtja, mit sem törődve mások érzésével és életével." - Az igazság nyomában

Ha már feljött Hannah és Jason neve, akkor át is térnék a szereplőkre. A csajt nem sikerült megkedvelnem. Sőt, baromira idegesített. Jól kompenzálta az állandó hisztijét meg az önértékelési problémájából fakadó nyígást Jason bunkó stílusa. Na őt imádtam! Egyébként a karaktereken szerintem lehetett volna még picit csiszolni, nekem valamiért szellemek maradtak.

Miért volt mégis különleges? Mert nem egy hétköznapi love story, aminek már az első oldalán tudod, mi lesz a vége. Plusz: azt szoktam mondani, hogy nekem az már nem könyv, amibe nem hal meg legalább egy ember. Akik ismernek, azok tudják, hogy elsősorban a horror, a thriller, a krimi és a pszichothriller műfajokat részesítem előnyben. Romantikusat csak nagyon ritkán olvasok, mert nem köt le. Néha egy percre sem.

Vagyis: az én figyelmemet baromira nehéz megragadni, Az igazság nyomábannak mégis sikerült. Lehet, hogy nem 100%-osan, de már ez is nagy teljesítmény egy ilyen zsánerű regénytől.

Egy szó, mint száz: Baráth Viktória megmutatta, hogy igenis lehet emlékezetes és szerethető romantikus regényeket írni.

Ez a te könyved, ha:
  • romantikus lélek vagy;
  • belesnél az ügyészek és ügyvédek életébe;
  • kíváncsi vagy, hogyan zajlik egy tárgyalás;
  • szereted a tanulságos történeteket;
  • szereted, ha egy könyv meglep.
Tanácsok íróknak, avagy mit tanulhatsz ebből a regényből: 

Megtanulhatod, hogy mennyire fontos a háttérmunka. Rengeteg ismeret szükséges ahhoz, hogy olyan történet szülessen, ami tényleg értékkel, izgalommal és tudással szolgál az olvasónak. Mindig törekedj a hitelességre!

Kapcsolódó linkek: Baráth Viktória: Első tánc;  Baráth Viktória: A főnökBaráth Viktória: Egy év Rómában – Exkluzív részlet; Baráth Viktória: Egy év Rómában – értékelés;

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése