2016. december 31., szombat

Újévi fogadalom helyett...2016



Tavaly elhatároztam, hogy ejtem a "tegyünk újévi fogadalmakat" hagyományt, és helyette teremtek magamnak egy másikat: a hála hagyományát. A fogadalmak becsapósak, mert olyanok, mint egy falevél a szélben. Egy erősebb lökés tovasodorja, majd leejti egy távoli pusztán, árokban vagy útszélen, ahol magányosan várja, hogy néhány hónap múlva újra megszülethessen. A fogadalmak is megszületnek, dédelgetjük őket, elhatározzuk, hogy élünk velük, de aztán ott pihennek valahol messze elfelejtve egy árokparton.

Szerintem a hála kifejezése az élet egyik legfontosabb momentuma. Ha nem vagy hálás, nem leszel boldog. Nem is tudom hol olvastam erről, de ez tény. Amikor egy kicsit elszalad velem a ló, és csak dühöngök azon, milyen szerencsétlen vagyok, elszáll belőlem az öröm. Befásulok, és ez borzalmas. Olyankor szoktam egy kicsit elgondolkodni azon, hogy mennyi mindenért lehetek hálás, kezdve attól, hogy van két kezem, két lábam, bár rossz a szemem, de azért látok, hallok, tudok beszélni, és úgy általában levegőt venni. Apróságok... vagy mégsem? Te adtál már hálát azért, amiért egészséges vagy? Persze... ezekről hajlamosak vagyunk elfeledkezni, mert annyira mindennapos.

Miért vagyok hálás 2016-ban?

Elsősorban három dolgot szeretnék kiemelni: a családomat, a páromat és a barátaimat. A családomat azért, mert nagyon jó a kapcsolatom velük, mindig mellettem állnak, segítenek ha kell, és számos remek pillanatot tudhatunk magunkénak. A barátaimat azért, mert bár nincs belőlük sok, ők mégis a minőséget képviselik. Akkor is mellettem álltak, amikor a rossz pillanataimat éltem, együtt sírtak velem, de az is fontos, hogy együtt is nevettek. Büszkék voltak rám akkor is, amikor én magamra nem, és örültek a sikereimnek a fejlődésemnek. A páromat pedig azért, mert hosszú utat tettünk meg, de úgy érzem, hogy valami sokkal erősebb kapocs fűz minket egymáshoz, mint a szerelem. Sok bátorítást, hitet és gyönyörű pillanatot kaptam tőle, ami még most is könnyet csal a szemembe.

Hálás vagyok a nagyszüleimért is, amiért igazi harcosok, és ezt a példát mutatják nekünk is. Bár a nagypapáim már nem lehetnek velem, hálás vagyok a sok szép emlékért, ami örökké bennem él. 

Hálás vagyok a tetoválásaimért, amik minden nap emlékeztetnek, hogy igenis fel kell állni, tovább kell menni akkor is, ha már nem bírom.

Hálás vagyok az otthonomért, a szobámért, minden tárgyért, ami körülvesz. Hálás vagyok a könyveimért, amik oly sok mindent tanítottak nekem, és különböző világokba repítettek el. Külön hála illeti a kiadókat, akiknek a recenziós példányaimat köszönhetem.

Hálás vagyok a tanulmányaimért, a munkahelyemért, a megszerzett tapasztalatokért, ismeretekért, a nyelvtudásomért, és az akaratért is, mely itt lüktet bennem, és arra sarkall, hogy még több ismeretet szerezzek.

Hálás vagyok az írásért, a blogomért, a történeteimért, amiket eddig befejeztem, és cikkekért, amiket az online magazinokra, blogokra írhatok, és minden egyes legépelt szóért.

Hálás vagyok az ismerőseimért is, a sok kalandért, amiben részt vehettem, az utazásokért, a repülésért,  külföldön eltöltött időért, és azért is, hogy minden alkalommal épségben hazaérkeztem. Hálás vagyok azért is, hogy minden egyes nap, minden pillanat egy jobb jövővel kecsegtet, hiszen a remény nagy úr.

Hálás vagyok azért a nőért, akivé lettem, hiszen nagyon sokat változtam ebben az évben is. Hála illeti azokat az embereket, akik megtanítottak nekem valami fontosat, de azokért is akiktől csak fájdalmat és irigységet kaptam. Miattatok lettem ennyire erős, szóval köszönöm!

Hálás vagyok, hogy az ártó kapcsolatokat végleg kiszórhattam az életemből, és nem kell álbarátokkal körülvennem magam. Hálás vagyok minden kapcsolatomért.

Hálás vagyok a jövőért és a lehetőségekért is, minden egyes újonnan megismert emberért, akik megszínesítették ezt az évet. Hálás vagyok a legszuperebb írónő barátságáért, aki egy igazán különleges ember. Kár, hogy nincs még több olyan személy a földön, mint amilyen ő.

Hálás vagyok az álmaimért, hiszen ezek éltetnek minden nap. Hálás vagyok a célokért is, mert ebben az évben többet is elértem közülük. Maradt még több is a tarsolyomba, de erre az évre ennyi járt.

Hálás vagyok a másik szenvedélyemért, pontosabban a harmadikért az írás és a könyvek mellett, vagyis a festészetért. Hálás vagyok a páromnak, aki annyira csodálatos, hogy meglepett egy festőállvánnyal Karácsonyra. Szóval hálás vagyok minden egyes ecsetvonásért, és minden érzésért, ami egy vásznon vagy egy legépelt oldalon megmutatkozik. Úgy általában is hálás vagyok az érzéseimért, bár néha utálom őket, de ezek tesznek azzá, aki vagyok.

Hálás vagyok Rómáért, Barcelonáért, Veronáért, Varennáért és Milánóért is. Utazásokban gazdag évet képzelek el jövőre is, úgyhogy ezért is hálás vagyok: a lehetőségért, az álomért, a reményért...

Róma gyermekkori álmom volt, és ez az év lehetővé tette, hogy eljuthassak oda. Barcelonát már másodjára látogattam meg, de ez egy menekülős-gyógyulós utazás volt számomra, ami kirántott a gödörből. Milánó megmutatta, hogy körültekintőnek kell lenni, és le kell küzdeni a nehézségeket. Verona hangulata filmekbe illő és varázslatos, Varenna pedig olyan, mint egy valóra vált álom.

Hálás vagyok a sorsnak is, mert amikor jó úton haladok, folyamatosan gördíti elém a lehetőségeket. És hálás vagyok a talpraesettségemért, hogy képes vagyok megragadni ezeket a lehetőségeket.

Úgy indulok neki a 2017-es évnek, hogy fényévekkel jobb lesz, mint az idei. Persze mindannyian így futunk neki, de néha a sors közbeszól. Ilyenkor kell különösen erősnek lenni, és megmutatni még saját magunknak is, hogy több rejlik bennünk, mint gondolnánk.

A bejegyzésemet egy ismerős idézettel zárnám, hiszen a boldogságkeresés az életünk része, de sokszor nem tudjuk, hogyan ragadjuk magunkhoz. Talán ez a pár sor segít abban, hogy egy új nézettel indulhass neki a jövőnek.

"Szerinte az emberek abban a hitben élnek, hogy a boldogság csupán valami szerencsés véletlen következménye, mint amikor kellemes időjárásban részesülünk. De a boldogság nem így működik - hanem személyes erőfeszítés eredménye. Az ember harcol és küzd érte, kitart mellette, és néha az egész világot átutazza, csak hogy megtalálja. Fáradhatatlanul részt kell vennünk a saját áldásaink létrehozásában. És ha végre elértük a boldogság állapotát, akkor sem lazíthatunk: folyamatosan, hatalmas erőfeszítéssel a felszínen kell tartanunk magunkat." - Ízek, imák, szerelmek

Te miért vagy hálás?

Ha szívesen megosztanád, te mi mindent szeretnél megköszönni, miért vagy hálás ebben az évben, akkor hozzászólásban megteheted :)


BOLDOG, LEHETŐSÉGEKBEN GAZDAG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK MINDEN KEDVES OLVASÓMNAK!

2 megjegyzés:

  1. Én pedig hálás vagyok, hogy ismerhetlek ☺️

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, hogy követed a blogot és olvasod a bejegyzéseket :) Lehet tudni ki rejtőzik a dmmlm név mögött? :)

      Törlés