2016. augusztus 26., péntek

Mi van a történeteden túl?

Kép forrása: pinterest.com

Nem olyan rég egy kedves ismerősöm azt mondta nekem, ha elolvasom a könyvét, nagyon sok mindent megtudhatok róla. Így vetődött föl bennem a kérdés, vajon mi bújik meg egy író sorai között? 

„Minden történet mögött ott rejtőzik egy másik.” 

Az regényírást szerintem az teszi különlegessé, hogy az író bele tudja vinni a saját személyiségét. Meg tudja fűszerezni a történetét az érzéseivel és látásmódjával. Azonosulhat a saját főszereplőjével, sőt az ő hangján keresztül kiálthat a világ felé. 
Szereplőink olyan tulajdonságok birtokában vannak, melyeket mi is fel szeretnénk fedezni magunkban. Olyan gyengeségeken lépnek túl, melyek erőt adnak, hogy mi is megtegyük ugyanezt. Gyakran a könyv a saját szócsövünk, amin keresztül megszólíthatjuk az embereket, megmutathatjuk, milyenek is vagyunk. Minden történet mögött ott rejtőzik egy másik, ami rólunk szól. Egy olyan történet, ami igazából a mi mesénk, a mi életünk darabkája.

Az írás és az önismeret

Minél többet írsz, annál jobban megismered önmagadat. Mivel a történeten túl a saját személyünk húzódik, olyan dolgokat is megtudhatunk magunkról, melyek újdonságot jelentenek számunkra. Gondolj csak bele! Nem véletlenül olyanok a karaktereid, amilyenek, és nem véletlenül hiányzik annyira a történeted, amikor befejezed. Megszokod a világot, elkezdesz ragaszkodni a fő- és mellékszereplőkhöz pont azért, mert téged képviselnek.

A te erőiddel, gyengeségeiddel és álmaiddal élnek. Olyan eszméket vallanak, amiket talán te magad is, vagy tőlük gyűjtesz erőt, hogy azok felé fordulj. Olyan félelmeket táplálnak, melyeken te sem tudsz túllépni, így őket használod, hogy küzdeni tudj. Esetleg olyan karaktert álmodtál meg, amilyenné te magad is válni szeretnél, ehhez pedig ő lesz a minta, a példakép. Pedig a vágyott személyiség ott van benned! A szereplődre ruháztad át, de a szereplőd belőled született!

Egy korábbi regényemben a főhősnőm és a saját életem közt párhuzam állt fenn. A napokban újra elővettem, hogy javítani tudjam, és fontos dologra jöttem rá általa. A jellemem és a képességeim is sokat fejlődtek. Az akkor még aktuális problémámat képes voltam megoldani, ez pedig büszkeséggel töltött el. Rájöttem arra is, hogy sokkal több lehetőségek rejlenek bennem, mint hittem. Már látom, hogy Ő is olyan tulajdonságokat alakított ki magában a történet folyamán, amikre én is vágytam. Erő, magabiztosság és életrevalóság. Olyan akadályokat küzdött le, amiket nekem is le kellett, és a mellékszereplőim olyan megoldásokról szónokoltak, amikre szükségem volt, de abban a pillanatban még nem láttam.

Művedben számos jó tanács lelhető fel, ami saját magadnak szól. Az önismereted kulcsa ott rejtőzik a betűk sokasága mögött, csak meg kell találnod.

A történeted te magad vagy!

Minden író egyedi, így a meséd is az lesz. A bensőd, a lelked szólaltatod meg minden egyes sorban, minden egyes mondatban. Olyat, mint te, soha senki nem fog tudni írni, mert nincs még egy olyan egyéniség, mint te.

Legyen ez az inspiráció, hogy befejezd a könyvedet. Meséld el a karaktereid küzdelmeit, meséld el a saját harcodat!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése