2016. március 10., csütörtök

Veronica Roth: A beavatott


"Csak egy tükör van a házunkban. Az emeleti folyosón tartom, egy elhúzható fatábla mögött. A mi csoportunk szabályai szerint csak minden harmadik hónap második napján nézhetem meg magam benne - aznap, amikor az édesanyám levágja a hajamat."
Bár sem a könyv, sem a film nem mai már, én mégis csak néhány hónapja ismerkedtem meg a történettel. Először a filmet láttam, és két napja olvastam ki a könyvet.
Minden tiszteletem az írónőé, mert megálmodni egy teljesen más világot, mint a miénk, nehéz feladat. Mire az ember összerakja a dolgokat, kitalálja az összefüggéseket, a karaktereket, melyek fejlődését figyelemmel kíséri, végül rájön, hogy írni csodálatos dolog, de nem a legegyszerűbb.
Már az elején megtetszett Tris karaktere, és a gondolatai. Láthatjuk hogyan változik, és lesz egy igazi harcos. 
A könyv és a film között számtalan eltérés van, ezért nem is akarom összevetni a kettőt. Természetes, hogy a filmből hagynak ki dolgokat, de hogy teljesen megváltoztassanak jeleneteket... ez nekem még új. Ilyen filmadaptációval még nem találkoztam.
Ezért csak azt tudom mondani, hogy a film és a könyv is csodálatos a maga módján. De mivel ez egy könyvkritika, maradjunk is a könyvnél.
Tetszett, ahogy az írónő a furcsa világképbe, a harcba, beleilleszti a szerelmet. Tris és Négyes kapcsolata szerintem igazán különleges, mert bár nem indul felhőtlenül, de mégis egymás mellett kötnek ki. Négyes próbálja védeni a lányt a maga módján, de ő persze sokszor csak később veszi a lapot.
Tris karakterfejlődése nagyon szembetűnő, és imádtam, hogy a végére egy kemény csaj lett belőle, aki már meg tudja védeni magát, és nem fél odacsapni egy-egy állkapocsnak. Egy idő után megtanulja, hogy az emberek véleménye nem fontos, és azzal sem törődik már, hogy mennyien gúnyolják. Van, hogy elgyengül ugyan, de ezzel csak még természetszerűbb a dolog.
Rájön arra, hogy mindig is az Önfeláldozó mivolta elől próbált elfutni, mert nem érezte magát annak, de aztán kiderül, hogy mégis ott van benne ez a tulajdonság, és elég mélyen gyökerezik. Ahogy Négyes mondta, az önfeláldozás és a bátorság nem áll messze egymástól. Úgy gondolom ebben rejlett Tris ereje.
A végén beletörődik abba is, hogy bár ott van a vállán az Önfeláldozók és a Bátrak jele is, ő mégis valami több annál.
Furcsának találtam, hogy olyan sokszor szembesül lenézéssel még azoktól is, akiket a barátainak tart. Továbbá az is különös volt számomra, hogy látszólag Al érzett valamit a lány iránt, mégis megpróbálja kicsinálni.
A fogalmazásmód és a szóhasználat is magával ragadó. Kevesen tudják olyan jól megírni a sztorit, hogy elragadjon a képzelet, de itt szinte teljes egészében láttam magam előtt a környezet minden egyes kis négyzetcentiméterét.
Kicsit visszatérnék a filmre egy jelent erejéig. Mikor a könyvben Négyes számára kiderül, hogy Tris elfajzott, rögtön az arcába mondja. A filmben csak utalgat arra, hogy sejti, mi folyik a lány körül, de nem mondja ki. Nekem a filmes változat ebből a szempontból jobban tetszett, mert sejtelmesebb.
Te mit gondolsz?
Nagyon szomorú voltam, amikor Tris szülei meghaltak. Szinte éreztem a fájdalmát, és teljesen át tudtam élni a szituációt. Tris úgy gondolta, hogy a döntésével egy picit elárulta a családját, és soha nem tudott igazán azonosulni a "csoport a vér előtt" eszmével. Aztán az édesanyja feláldozza magát érte, majd az édesapja is, és rádöbben, hogy akármi történt is, a szüleinek akkor is ő az egyetlen lányuk, akiért bármit megtesznek.
Akit szerettem a történetben a két főszereplőn kívül, az Christina volt. A könyvben néhol eléggé önző és ellenséges emiatt, de akkor is megkedveltem (bár leginkább a film miatt). Akit gyűlöltem az Caleb. Sok más negatív szereplőt fel lehetne sorolni, de nekem Caleb nagyon a bögyömben volt már az elejétől is.
A film második részében teljesen padlón voltam a gondolkodásmódjától. Kíváncsi vagyok, hogy a második könyvben, hogyan láthatjuk őt.

"Hiszünk a hétköznapi bátor tettekben és a bátorságban, amely arra készteti az embereket, hogy álljanak ki egymás mellett."




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése