2015. szeptember 20., vasárnap

Lisa Gardner: Nem bújhatsz el


*Spoiler veszély* 

Mióta rászoktam a gyilkosos, elmebeteg, krimis könyvekre, azóta olyan csodákat találok a könyvesboltokban és a netes keresőkben, amilyeneket eddig még soha. Régen mindig csak romantikus témában keresgéltem, esetleg fantasy és más műfaj nem is létezett a számomra. Örülök, hogy felhagytam a berögzült szokásaimmal és szélesedett a látóköröm. Azóta több krimi, pszichothriller és horror is lapul a polcaimon. Imádom, ahogy szépen lassan csepegtetik az információkat, szinte együtt gondolkodom a nyomozókkal, figyelem, hogy ki az aki gyanús és agyalok. Vannak olyan könyvek, ahol rögtön tudod mi lesz a vége, főleg a romantikusak ilyenek. Ez az oka annak, hogy ennyire megszerettem a krimiket. Amikor elkapsz egy fonalat és azt hiszed, hogy tudod mi lesz a vége kiderül, hogy tévedsz.


Egy Stephen King könyv után, sziesztaként hozzáfogtam egy romantikus könyvhöz. Ki is olvastam. Tetszett. Felüdülés volt, de nem éri meg írni róla. Majd kutakodni kezdtem egy kicsit és ráleltem erre a régi szerzeményre, ami eddig nem akadt a kezembe.
Tipikus krimiként indul. Adott egy helyszín, adott egy gyilkosság, majd jön egy nem várt fordulat.
Részlet a könyv hátuljáról:
Hiába is zárod be az ajtókat...
Az a korábbi ügy kis híján a vesztét okozta. Most felfedeztek egy földalatti kamrát, melynek szörnyű titka feltámasztani látszik a múlt kísérteteit. Bobby Dodge-nak, a Massachusettsi Állami Rendőrség nyomozójának nincsen más segítsége, csak egy fiatal lány, akinek az élete - mióta az eszét tudja - szüntelen menekülés és bujkálás.
Hiába is hagyod égve a lámpát...
Gyermekkora városok és álnevek elmosódó sorozata. De ki - vagy mi - elől menekül Annabelle Granger családja? Hogy megválaszolhassa a kérdést, Bobbynak szövetkeznie kell volt szerelmével és kolléganőjével, D. D. Warren őrmesterrel, valamint fel kell kutatnia egy nőt a múltjából, aki legalább olyan veszélyes, mint az új gyilkos. A nyomok egy hátborzongató helyre vezetnek, ahol senkiben nem lehet bízni... és ahol nincs hová bújni.
A gyilkos tudja, hol keressen.
Egy gyilkos, akit nem lehet megállítani...
Egy gyilkos, akit senki nem ismer...
Egy gyilkos, aki talán pont melletted áll...

Ebből a kis bevezetőből én arra gondoltam, hogy ez egy brutális történet lesz, melynek középpontjában maga a nyomozó áll. Nos, nem így történt, ugyanis Annabelle itt a fő-főszereplő, hisz az ő története az, amiről az egész könyv szól. Ráadásul ő beszél egyes szám első személyben, minden más pedig a mesélő szemszögéből íródott. A bevezetése sima elbeszélés, a nő elmondja, milyen volt az élete, majd jön egy nagy fordulat, ami már az elején beindítja az ember fantáziáját. Az első fejezet után éreztem, hogy nem fogom tudni letenni. A fejezeteket mindig úgy zárja le az írónő, hogy a falat kaparod, ha abba kell hagyni, mert kíváncsi vagy a folytatásra. Azoknak mindenképp ajánlanám, akik imádják az izgalmakat, a fordulatos cselekményt és nem riadnak vissza egy kis vértől, meg néhány mumifikálódott holttesttől.

Annyira figyeltem a nyomozást és annyira agyaltam a gyilkoson, hogy fel sem tűnt a nyilvánvaló. Lehet hogy krimi, lehet hogy gyilkolnak, de általában van egy könnyed szerelmi szál is benne. Én ezt észre sem vettem, pedig szinte ott bontakozott ki az orrom előtt. Csak az első csóknál jöttem rá, hogy "ahaaaa!oké!", de még akkor sem tudatosult teljesen. Csak ennyire vette el a történet az eszemet.
A másik, ami nagyon tetszett, hogy a lány álnevek sorozatát volt kénytelen magára ölteni. De nem csak ő tette ezt. A végére már ott tartottunk, hogy a sok álnév miatt el kellett gondolkodnom, hogy ki kicsoda. Ez is megkavarta az eseményeket, hisz akiket az igazi nevük alapján kerestek, végig ott voltak a történetben, szem előtt, csak éppen álnéven. Ez talán egy kis SPOILER de muszáj megemlítenem, mert nagyon bravúros eszköz.

Mikor a legvégén megjelent az a férfi, akiről úgy tartották, hogy a megmentő közben pedig... Eltátottam a számat és hirtelen minden összeállt. Minden kirakós a helyére került és ez a legjobb egy ilyen témájú könyvben. Amikor minden szál a végére összefut és látod az egészet összefüggéseiben.
Amit kiemelnék az, hogy felhívja a figyelmünket arra, amiről nem beszélünk, pedig jelen van az életünkben. A gyerekek eltűnése, elrablása, meggyilkolása, zaklatása... Azt hiszem egy kicsit felnyitotta a szemem és talán másoknak is, hogy ez nem csak a könyvben létezik. Az a félelmetes, hogy ez egy igaz történetnek is elmehetne, mert egy ilyen világban élünk. Igenis oda kell figyelni, hogy mikor közlekedünk az utcán, hol és kivel. Gyakran az emberek nem foglalkoznak ilyen dolgokkal mondván, hogy "mennyi az esély", "velünk úgysem történik ilyen", "vigyázunk". Aztán ha beüt a balsors, akkor pedig "nem gondoltuk volna, hogy ez velünk megtörténhet". Annyiszor hallottam már ezt betegségre, halálra kivetítve, hogy már néha várom ezt a mondatot.
 Ezen kívül szeretem az olyan könyveket, amikből tanulni lehet és ez kétségkívül egy ilyen.

"Vannak kérdések, melyekre soha nem kapunk választ."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése