2015. augusztus 29., szombat

Stephen King: Álom doktor


Ha a Ragyogás volt a megtestesült brutalitás, akkor az Álom doktor a nagybetűs izgalom és várakozás. Mikor megláttam, hogy már kapható a boltokban rögtön az a gondolat formálódott meg bennem, hogy "akarom". És meg is találtam a karácsonyfa alatt. Nem tudtam megszólalni, csak néztem és gyönyörködtem a borítóban. Aztán kezdetét vette a kaland.

Dan a Panorámában átélt szörnyűségek után végül ugyanarra az útra lépett, mint az apja. Alkoholista lett. Az édesanyja halála után járta a városokat, de AZT a helyet távolról is elkerülte. Soha nem gondolta, hogy egyszer muszáj lesz visszatérnie oda. Végül leszállva egy távolsági buszról eljut egy csendes kisvárosba, ahol viszont látja régi barátját Tony-t. Innen tudja, hogy jó helyen jár. Rögtön megismerkedik Billy-vel, aki nagyon jó barátja lesz és még munkát is kap. Az átmeneti főnöke, később pártfogója nyomására folyamatosan részt vesz a Névtelen Alkohlisták gyűlésein és végül leszokik az alkoholról.

Feltűnik a színen egy kislány, aki már a születése után nem sokkal kapcsolatba lépett Dannel és még utána is többször anélkül, hogy tudott volna róla. Ő Abra. A lányban olyan hatalmas a ragyogás, hogy még Dant is meglepi.

Adott továbbá egy csoport, akik Igaz Kötésnek nevezik magukat és "ragyogó" gyerekeket rabolnak el, kínoznak meg, hogy kiszívják belőlük az erőt (amit ők szuflának hívnak), aztán pedig megölik őket. Rögtön kitalálhatjuk, hogy a következő célpontjuk Abra lesz. De természetesen a lánynak nem kell egyedül szembenéznie velük..

Az események néhol hétköznapiak, de ez nem azt jelenti, hogy unalmasak. Mindig történik valami, amitől az olvasóban felgyullad a kíváncsiság és nem akarja letenni a könyvet. A történet több szálon is fut, mert egyszer látjuk Dan szemszögét, Abra életét és az Igaz Kötés vándorlásait.

Azt mondhatom, hogy a könyv egyszerre izgalmas, és fordulatos. Volt hogy hangosan nevettem fel egy-egy jelenetnél és volt olyan is, mikor elérzékenyültem. Amikor Dan átsegíti a beteg, haldokló embereket a túlvilágra és látja ő is, ahogy az életük lepereg előttük az valami gyönyörű.
Az ember annyira megszokja és megszereti a szereplőket, akik nem csak ismerik egymást, de fontosak a másiknak és szeretik a barátaikat, hogy önmagát is közéjük tartozónak érzi és a végén az jut eszébe, hogy mennyire fognak hiányozni.
A legjobban Abra karaktere tetszett, hisz ő volt az, akit tulajdonképpen láttunk felnőni. Láttuk a kétségbeesését, azt, hogy nem érti a képességét, de természetesnek tartja és azt is, hogyan száll szembe az Igazakkal, miközben ő maga is fél. Dan nagyon sokat segít neki, miután ténylegesen megismerik egymást és ez őt is ugyanolyan megnyugtatással tölti el, mint mikor Dan megtudta, hogy Dick mindig ott lesz, ha hívja.

Ha már az öreg szakácsnál tartunk, nagyon meghatott az a rész, amikor Dan rákeres az interneten és megtudja, hogy már 15 éve halott az egyik legfontosabb ember az életében. Rögtön arra gondol, hogy még a barátja haldoklott ő addig valahol éppen piált vagy részegen feküdt. De Dick újra vissza fog térni, bár csak szellemként, de még utoljára segít a pártfogoltjának.

Nagyon tetszett, amit Dan és Abra kapcsolatából ki tudott hozni az író. Mindketten ragyogtak és olyan bravúros mutatványokat csináltak együtt, hogy képesek voltak átejteni egy egész csoportot. A gondolatátvitelek, a képek küldése, a helycserék, amik néhol humorosan hatottak ténylegesen összekovácsolták őket.

És a nagy meglepetés pedig az volt, ami kiderült Lucy-ról, Abra édesanyjáról és Danről... 
És a legfőbb kérdés pedig: Hol zajlik a végső ütközet az Igaz Kötés, Abra és Dan között? Nem nehéz kitalálni... :)

"A hangja elhalkult, mert megjelentek a kapcsolók, amelyeket Dan keresett. Különleges, piros nyelű kapcsolók voltak, habár Dan nem tudta, valóságosak-e, és valóban Abra erejét hozzák-e működésbe, vagy csak valami magányos szellemi pasziánszot játszik. Csak annyit tudott, hogy próbálkoznia kell. Ragyogj, gondolta, és sorra lenyomta őket."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése